Tekergetünk?

2012.01.22. 18:14, lacimol

Mi az oka a folyamatos tekerésnek? Miért keresünk kevesett futott autókat? Miért érdemes ezt a tekerőknek kihasználniuk? Milyen feltételekkel érdemes sokat futott autót venni? Az állapot mellett érdemes a kort és a kilométert is megnézni?

 

Állapotot veszünk?

Szinte minden fórumon és a legtöbb blogon találkozhatunk a fenti kijelentéssel. A válasz egyszerű: naná, hogy állapotot veszünk, pontosabban azt is. Bármilyen jó a kinézete egy autónak, bármit mond róla az eladó, mindig a saját véleményünk alapján mondjuk ki a végső döntést a külső és a belső állapota alapján. Az már csak hab a tortán, hogy vétel előtt néhányan meg is nézetik egy szervizben, jó esetben szakszervizben. Ezen szubjektív és objektív vélemények alapján reális döntést hozhatunk a vételről és a vételárról. Vajon más tényleg nem számít?

 

Az örök fiatalság titka

Egy autó lehet nagyon jó állapotban 8 évesen, de sokkal nagyobb valószínűséggel fog 1-2 éven belül rozsdásodni, mint a 2-3 éves. Akkor is ha végig garázsban állt, és akkor is, ha mindig lemosták róla a sós latyakot télen. Lehet egy idős autó rendkívül jó állapotban, de 10-15 éves kora után már kisebb az esélye, hogy valóban kinyílnak a légzsákok. Persze lehet azokat is ellenőriztetni, de tegye fel a kezét, aki ezt már megtette.

 

Futásteljesítmény

Állítólag nincs tervezett avultatás az autógyártásban, ezt könnyen el is fogadhatjuk. Az viszont biztos, hogy ha egy mérnök 2 EUR-t kap egy alkatrészre és egy 200.000 km-es elvárt futásteljesítényt kérnek tőle, akkor az alkarész majdnem biztosan jó lesz addig (sőt valószínűleg 220-250 ekm-ig is), de az is, hogy nem lesz jó 300.000 km után. Ennek oka nagyon egyszerű, ez utóbbihoz már 3 EUR-t kellene kiadni a gyártáshoz, ami már nem fér bele a keretbe. Mindezek előjöhetnek 100.000 km-nél is és 1000 EUR-os alkatrésszel is.

Ha egy autóra 3 év vagy 150.000 km garanciát vállal a gyártó, akkor azt azért teszi, mert nagy valószínűséggel az adott időtartam vagy km után már gyakoribbak lehetnek a meghibásodások. Nem kicsit, hanem anniyra, hogy nem éri meg garanciálisan cserélni őket. A KIA nagyot lépett előre ezen az téren amikor a 3 évet 7 évre cserélte, de megfigyelhetjük, hogy a 150.000 km ott sem változott 300.000 km-re, hanem maradt 150.000. Persze vannak kivételek is (Hyundai, 5 év és km korlátozás nélküli), de ez inkább a piacbővítési stratégia része, mintsem az örök életű alkatrészek felfedezésének időpontja.

 

Mit vennénk?

A fentiek miatt mindenki csak fiatal, keveset futott és jó állapotban lévő autót szeretne venni, ami ugyan természetes, de butaság lenne azt hinni, hogy minden eladásra kínált autó ilyen lesz. Nem lesz ilyen a fele sem, sőt a 10%-a sem. Ha mégis, akkor az látszólag irreálisan magas áron fog kikerülni a piacra, és még előttünk meg is veszik azon az áron, mert megéri.

Bár úgy tűnik, hogy csak a fenti paraméterekkel rendelkező autó a jó vétel, de talán mégis érdemes lenne egy lehetőséget adni az idősebb és sokat futott autóknak. Biztos forrásból tudom, hogy egy 250.000 km-t futott Honda Civic is lehet nagyon jó vétel, csak az nem mindegy, hogy milyen áron. Itt jönnek a képbe a tekergetők.

 

Miért tekernek?

Adott két jó állapotban lévő alsó-közepes autó, az egyik 5 éves 30.000 km-rel, a másik szintén 5 éves, de 300.000 km-rel. Ránézésre senki nem mondja meg, hogy melyik-melyik, mert a karosszéria nem változik jobban a kilométerek alatt és az üléshuzatot is számtalan módon meg lehet óvni. Vajon mindkét autóval ugyanolyan jó üzletet kötünk?

Az elsőnél: jó állapot, kevés kilométer. Ha valaki 5 év alatt csak ennyit megy vele, akkor valószíűleg csak városban használta és ott is csak rövid távokra. Sok esetben a motor még be sem tudott melegedni és nagy eséllyel sok volt a hidegindítás, így a motor várhatóan jobban károsodott, mint egy szintén 30.000 km-t futott, de főleg autópályán (vagy városon kívül használt) használt 1-2 évesnél. Ha viszont azt vesszük, hogy ha valakinek ilyen felhasználás mellett is megéri autót tartani, az biztosan nem spórol a szervizekkel és az egyéb karbantartással.

Mi a helyzet a másodikkal: jó állapot, sok kilométer? Legtöbb esetben azt várnánk, hogy ha egy 5 éves autó eléri a 300.000 km-t, akkor az valószínűleg csak városon kívül ment, főleg kis fordulaton és szinte mindig meleg motorral. Ez sokszor igaz is lehet, de csak városi használat mellett is könnyen bele lehet tenni egy autóba évi 50-60.0000 km-t (napi 200-250 km). Ez 40-50 km/h-ás átlagsebesség mellett 4-6 óra, amit akár egy taxis, egy pizzafutár vagy egy értékesítő is levezethet egy nagyvárosban. Sőt, én is megyek ennyit néha Budapesten és környékén, pedig csak magánügyet intézek.

A két különböző futásteljesítményű autónál a következő szerviznél más költségekkel találkozhatunk. Az elsőnél: szűrő és folyadékcsere (esetleg fékbetétek, gumi és akkumulátor csere). A másiknál az alapvető dolgok szervize is ennek a duplája, de nagyobb hibáknak is megnőhet az előfordulási esélye. Azaz ha megveszünk egy 300.000 km-es kocsit (vegyük meg, ha jó állapotban van!), akkor milyen költségek várhatóak a következő években? Ilyen lehet például: motorgenerál, váltójavítás, vezérlés-csere, turbó, lambda, kuplung, porlasztó csere, kettős tömegű lendkerék csere, a teljes kipufogórendszer és az elektronika/mechanika bármely része (pl: ablakemelő). Ez így együtt 500.000 - 1.500.000 Ft is lehet, ami nagyon nagy összegnek tűnik és sokakat elriaszthat, de ha ezeket már a vételnél is beleszámítjuk és nem 2.5 MFt-ért, hanem csak 2 vagy 1.5 MFt-ért vesszük meg az autót, akkor a sokat futott is jó vétel lehet. A probléma ott kezdődik, amikor a 300.000 km-es autóból valaki plusz 500.000 vagy 1.000.000 Ft-ot szeretne kivenni azzal, hogy visszatekeri a kilométerórát az kocsiban. De ez valójában nem más mint egyszerű csalás, akár a vevő "igényli" azt, akár a nepper pénztárcája.